2012. március 1.

CSAK HELYBE KELL (M)ENNI!

Írta: Papp János

Csíramálé és sütőtök-golyó

„Ezt a tapasztalatot erősíti meg Füle Ferencné, aki Ceglédről érkezett a monori piacra különleges termékeivel, amelyek között az előre csomagolt sült tök, a különféle étkezési csírák, a sütőtök-golyó és a csíramálé mellett a különféle saláták, savanyúságok már kommersz terméknek számítanak.

– Húsz éve kezdtem el csíramálét készíteni, azóta minden pénzemet visszaforgattam a vállalkozásba – mondja a ceglédi termelő. – Ma már 95 százalékban gépesített az üzem, de a tököt még ma is magam ültetem és kapálom. A családi vállalkozásban a férjem és két gyermekem is aktív szerepet vállal. A termékeimet több helyen is díjazták, így például a Hagyományok, Ízek, Régiók programban miniszteri díszoklevelet kaptunk, legutóbb pedig elnyertük az OMÉK Élelmiszer Díjat.

Az én példám is mutatja, hogy a kistermelésből is meg lehet élni, de ehhez kitartónak kell lenni és a munkát sem szabad megvetni. Itt nem lehet sok pénzt keresni munka nélkül, mint ahogy a mai fiatalok gondolják. Erről persze nem ők tehetnek, hanem az egész társadalom és azon belül is az iskolarendszer, ahol nem tanítják meg nekik megbecsülni a munkát. Ha valaki fiatalon nem tapasztalja meg, mit jelent keményen dolgozni, annak felnőtt korában sem igénye, sem kedve nem lesz hozzá.

Négy tetszőlegesen kiválasztott helyi termelővel beszélgettünk, akik együttesen több mint százféle ínycsiklandozó ételt kínáltak. Rajtuk kívül még legalább tízszer ennyien árusították aznap házias termékeiket. És ez csupán egy piac volt a térségből. Ezer meg ezer felfedezni való helyi, tar¬tósítószer-, színezőa¬nyag- és adalékmentes terméket kóstolhatunk meg hát, ha rászánunk egy kis időt és ellátogatunk a legközelebbi piacra vagy megállunk egy háznál, amelynek a kerítésén kartonlapra írva hirdetik a helyben készült finomságokat. Márciustól pedig már újságunk apróhirdetéseit is érdemes lesz emiatt böngészni.”

2012. január 25.

NASSOLJUNK KÜLÖNLEGESSÉGET!

Írta: Borzák Tibor

„Hajdanán nemigen roskadoztak a boltok polcai az édességektől, a tanyavilágban meg éppenséggel kirívó ritkaságnak számított. A paraszti lelemény azonban kitalálta a csíramálét, aminek újrafelfedezése megalapozta Lídia asszony ceglédi családi vállalkozásának sikerét.

Lídia asszony egy régi recepthez nyúlt vissza

Füle Ferencnének gyermekkorában „esete” támadt ezzel a csemegével. Csemői tanyájukon már ötéves korától besegített a családi gazdaságba, rábízták a libák legeltetését. Addig nem is volt semmi baj, míg egyik nap csíramálét nem készített az édesanyja. A friss finomság csupán rövid ideig maradt érintetlenül a kamrában, mert a kis libapásztor megdézsmálta, miközben a gágogó szárnyasok a kukoricásban lakmároztak. Így történt, hogy a csíramálé miatt Lídiát jól elnáspángolták.

Szüleink mind az öt gyermeküket kitaníttatták, én a vendéglátóiparban találtam meg a számításaimat – idézi a múltat Füléné. – Sokáig külföldön dolgoztam, a rendszerváltozás után lejárt a szerződésem, hazajöttem. Úgy gondoltam, elérkezett az ideje a családalapításnak. Férjhez mentem, született két gyermekem. Építkezésbe fogtunk Cegléden, az pedig csak nyelte a pénzt. Törtem a fejem, mihez kezdhetnék. S akkor eszembe jutott édesanyám csíramáléja! Csináltam egy tepsivel, vittem belőle a szomszédoknak. Nagyon ízlett nekik, újabb adagot kértek, de már ingyen nem fogadták el. Ha majdnem üres a kassza, az aprópénznek is örül az ember.

Egyre többen ízlelték és szerették meg rögtön a múltbéli étket. Lídia erre alapozta a vállalkozását. Lassacskán „beetette” a ceglédieket, alakulgatott a vásárlóközönsége. Azonban az uniós előírások száműzték a piacokról a házilag készített termékeket, így a csíramálét sem lehetett árusítani. Lídia nem akart erről tudomást venni: napról napra kirakta a portékáit, az ellenőrök pedig menetrendszerűen hazaküldték. Aláírásokat gyűjtött, levelekkel bombázta a hivatalokat, a politikusokat. Végre zöld jelzést kapott a kistermelői áru értékesítése, a csíramálénál az volt a feltétel, hogy hőkezelt legyen.

– Sokan gondolják: olyan egyszerű a receptje a gabonából készülő süteménynek, hogy bárki képes megcsinálni – mosolyodik el Lídia asszony, aki az utóbbi években szakmai díjakat, elismerő oklevelet kapott. – Mekkora tévedés!

Jómagam is megfizettem a tanulópénzt. Húsz év kellett, hogy a búza csíráztatásához és a massza előállításához megtaláljam a legjobb technológiát. Most már a termékkör bővítésére is gondolhatok, nemrég sütőtökös finomságokkal rukkoltam elő. A manufaktúra modernizálása, bővítése is elengedhetetlen. A vevőim még jó ideig biztosan megtalálnak majd a budapesti, szolnoki, ceglédi piacon.

A ceglédi hungarikumok receptjei titkosak. Így amikor vendéglátónk megkóstoltatja velünk a csíramálét, a kókuszos sütőtökgolyót és társait, csak mélázhatunk: miként is készülnek e különleges finomságok.

Regénybe írták. A csíramálé fényes, aranybarna, mézédes, zsírtalan – melegen a folyós tejbegrízhez, hidegen a kacsazsír ikrás szerkezetéhez hasonlítható – alföldi tájjellegű sütemény. A Kisalföldön kőttés, kőtés, kötis, Tata környékén csiripiszli, Orosházán sza¬lados néven ismert. A „fenséges, mézédes csíramálé” Jókai Az aranyember című regényében is feltűnik.”

2011. okt.17

CSÍRAMÁLÉ, ZÖLD TURMIX ÉS TÁRSAIK

Írta: Oszvald György

„Ahány ház, annyi szokás – tartja a bölcs magyar közmondás. Van, aki másra esküszik. Mint a ceglédi Füle Ferencné (képünkön jobbra). Szigeti Mónikával együtt örökítem meg az oklevelet, ám Móni rohan, interjú még mindig később, ám a ceglédieknél leragadunk. Csíramálé? Hát azt eszik vagy isszák?

– A sütőtök levét akár ihatja is, de a csíramálé egészen más – vesz elő egy magazint Füléné, s büszkén mutatja az elismerő cikket, ami alapján meghívták az OMÉK-ra, s a Vidékfejlesztési Minisztérium díszoklevelével feljogosították a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) magyar védjegy használatára. – Ez egy süteményféle, ami ¾ rész búza és ¼ rész rozs tejszerű csíralé kivonata, melyhez búzaliszt hozzáadásával készül a Ceglédi Csíramálé! – magyarázza Füle Ferencné. – Tudja, én úgy vagyok ezzel, hogy már eléggé megismertek a vegetáriánus étrendemről és a csíramáléról, de mindig szóba hozom az alapelvet, ami az őstermelői tevékenységem mellett a jóga oktatásból is fakad: ez pedig a hit, szeretet, együttlét. Ez a szívem mélyéről jön, és ezzel akarok segíteni mindazoknak, akik féltik az egészségüket. Az pedig, hogy itt lehetek, annak köszönhető, hogy Tóth Gábor, aki kiváló étrend szakember, engemet és Mónikát is jó ismeri, felhívta rám a figyelmet. Az országban sokfelé főzök az életmód előadásokon, most itt mutatom be a tudományomat, ételeimet.”

2011. augusztus 26.

AZ ÚJ VÉDJEGYESEK: BÖSZÖRMÉNYI DÜBBENCS, CEGLÉDI CSÍRAMÁLÉ, KEMENCÉS BORJÚKÖTÉL

Idén összesen 35 termék gyártója kap jogosultságot a HÍR (hagyományok, ízek, régiók) védjegy használatára, így 83-ra bővül Magyarországon a védjegyet viselő termékek száma. A Vajdahunyadvárban augusztus 27-én és 28-án hagyományos, különleges magyar termékeket kóstolhatnak és vásárolhatnak az érdeklődők. A rendezvényen az ország különböző területeiről származó a hagyományok, ízek, régiók (HÍR) gyűjteményben szereplő termékek előállítói mutatkoznak be termékeikkel. A HÍR gyűjtemény Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeit fogja össze, amelyben a 300 termék szakmai-történeti leírása is megtalálható, régiónként és azon belül ágazati bontásban.

A HÍR Bíráló Bizottság döntése alapján ebben az évben a HÍR védjegyet elnyert termékek többsége - a 35 termékből 16 - a sütőipari, édesipari és cukrászati termék kategóriából kerül ki. Ilyen a többi között a Böszörményi dübbencs, a Debreceni mézeskalács, a Ceglédi csíramálé, a Csongrádi búzacsíramálé, a Kemencés Borjúkötél vagy a Rábaközi perec. Friss vagy feldolgozott zöldség/gyümölcs kategóriában 6 termék kap védjegyet (Fertőd vidéki sárgarépa, Hegykői petrezselyemgyökér, Penyigei szilvalekvár, Somlekvár, Nagypapa almapaprikája káposztával töltve, Nagypapa fűszerpaprikája darálva), a tejtermékek közül öt. (Lajta sajt, Pálpusztai sajt, Moson megyei (Ilmici) csemegesajt, Óvári sajt, Tea sajt).

2011. augusztus 25.

VÉDJEGYOSZTÁS

Népszabadság

Idén összesen 35 termék gyártója kap jogosultságot a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használatára, így 83-ra bővül Magyarországon az ilyen termékek száma.

A HÍR-bírálóbizottság döntése alapján ebben az évben a HÍR védjegyet elnyert termékek többsége, 16 darab, a sütőipari, édesipari és cukrászati termék kategóriából kerül ki. Ilyen a többi között a Böszörményi - dübbencs (kenyérlepény), a Debreceni mézeskalács, a Ceglédi csíramálé, a Csongrádi búzacsíramálé, a Kemencés borjúkötél vagy a Rábaközi perec. Friss vagy feldolgozott zöldség/gyümölcs kategóriában 6 termék kap védjegyet (Fertőd-vidéki sárgarépa,Hegykői petrezselyemgyökér, Penyigei szilvalekvár, Somlekvár, Nagypapa almapaprikája káposztával töltve, Nagypapa fűszerpaprikája darálva), a tejtermékek közül öt (Lajta sajt, Pálpusztai sajt, Moson megyei [Ilmici] csemegesajt, Óvári sajt, Tea sajt). A Vajdahunyad várában szombaton kapják meg a védjegyet a pályázat nyertesei. A hét végén hagyományos, különleges magyar termékeket kóstolhatnak és vásárolhatnak az érdeklődők. A HÍR-gyűjtemény Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeit fogja össze, amelyben a 300 termék szakmai-történeti leírása is megtalálható, régiónként és azon belül ágazati bontásban.